Lengyel Zsolt a gyermek nyelv pdf download : un guide pratique pour les étudiants et les enseignants

4 TARTALOM Tartalom... 4 Előszó... 6 I. Beszédprodukció és beszédpercepció... 7 A mentális lexikon metamorfózisai... 8 Önkorrekciós folyamatok a spontán beszédben A spontán beszéd fonetikai mintázata A beszédtervezés atipikus kontrollja Diskurzusjelölők használatának életkori sajátosságai Szóasszociációs vizsgálatok A kéz beszél, a kutya ugat A metonímia megítélésének kérdéséhez II. Kétnyelvűség Szintagmatikus/paradigmatikus kapcsolatok A korai gyermekkori többnyelvűség Biliteráció és kétnyelvűség gyermekkorban Nyelvi módok egy lehetséges osztályozása Az explicitáció mint kommunikációs univerzálé III. Második nyelvelsajátítás Studying lexical access in Croatian speakers of English as a foreign or second language: methodological issues The Language Use of International Students of Hungarian Origin at the Balassi Institute, Budapest The interaction between lexical and grammatical aspect in the acquisition of tense-aspect morphology in the case of Hungarian learners of English What Does Angelic Salutation Really Mean?

8 LENGYEL ZSOLT A MENTÁLIS LEXIKON METAMORFÓZISAI 0. Problémafelvetés 0.1. A mentális lexikon, hasonlóan más nyelvi pl. a grammatikai képességekhez, azzal a sajátossággal rendelkezik, hogy a beszélőközösség egészének tulajdona, a beszédközösség egészének sajátja. A közösség egészére jellemző sajátosságokat az egyén csak részben birtokolja. A kollektív és az egyéni nyelvi tudás különbségei a grammatikában kitapinthatók és természetesen rendszer jellegűek, de inkább határesetekben (pl. szerzőség kérdésének megállapításában, szépirodalmi alkotások tekintetében stb.) képezik vizsgálat tárgyát. Szűkebb keresztmetszetben van értelme olyan vizsgálatnak, amely pl. egy beszédközösségen belül a tárgyas szerkezet használatának egyéni és csoportos különbségeit veszi górcső alá. Ilyen szempontok fakadhatnak pszicholingvisztikai vagy szociolingvisztikai megfontolásokból (pl. életkor vagy nyelvi kontaktusok). A grammatikai kompetencia efféle viszonylagos oszthatatlansága a beszédközösségen belüli kommunikációs könnyedséget biztosítja Más a helyzet a mentális lexikonnal (az agyi szótárral), amely úgy tűnik nagyobb szabadságfokkal rendelkezik. A beszédközösség nagyobb egyéni és/vagy csoportos különbségeket mutat fel a szókincs, mint a grammatikai szerkezetek tekintetében (az egyéni szókincs és az egyéni mentális lexikon összefüggése világos, még ha nem is feltárt e kapcsolat minden részlete). E különbségek forrásai nem lingvisztikai jellegű tényezők: az életkort, a biológiai nemet és a szakterületi műveltséget szokták vízválasztóknak tekinteni. Az egyéni szókincs leginkább az említett tényezők mentén mutat fel különbségeket A fentiek nyilván összefüggésben vannak azzal a jól ismert nyelvtörténeti ténnyel, hogy a lexikai szint változásai rendszerint átfogóbbak, állandóan jelenlevők, nagyobbak, gyorsabbak, ebből adódóan jellegükben mások, mint egyéb nyelvi szinteké Jelen tanulmány a mentális lexikon életkortól függő változásait kívánja vázlatosan szemügyre venni. 1. A mentális lexikon ontogenezise: elméleti keretek Napjainkban a nyelvi ontogenezis leírására, értelmezésére nincs egységesen elfogadott elméleti keret. Ugyanis a gyermeki nyelvelsajátítás egyes mozzanataira inkább az egyik, más mozzanataira más elméletek adnak kielégítő (vagy kielégítőbb) magyarázatot. A szóban forgó elméletek három típus (innáta, behaviorista, konstrukcionista) köré szerveződnek (természetesen az egyes típusokon belül fontos altípusok különböztethe- 8

lengyel zsolt a gyermek nyelv pdf download

DOWNLOAD

9 tők meg). Az egyes elméletek elsősorban abban különböznek egymástól, hogy a fejlődésben mekkora hajtóerőt tulajdonít a környezetnek, a genetikusan kódoltnak. A szóba hozott elméletek leginkább a fonetikai/fonológiai, a grammatikai és a lexikai szemantikai fejlődés számára szolgálnak/szolgáltak értelmezési keretül. A mentális lexikon fentebbi elméleti keretekbe ágyazott vizsgálata mintha nem tartott volna lépést a többi nyelvi szint vizsgálatának tempójával és mértékével. Az persze tagadhatatlan, hogy elismerésre méltó kutatások folytak/folynak a gyermeki szókinccsel, ezen belül az első szavak feltűnésével, a szókincs gyarapodásával, ennek szenzitív periódusaival és más itt nem említett témákkal kapcsolatban, de úgy tűnik, hogy a gyermeki szókincsre irányuló kutatások nem találtak még kellő kapcsolatot a felnőtti mentális lexikonnal. Ez azért tűnik ellentmondásosnak, mert a gyermek fonetikai/fonológiai, grammatikai, szemantikai/pragmatikai fejlődésének vizsgálata rendszerint a felnőttnyelvi minta közelebbi-távolabbi látótávolságában folyik/folyt, míg a gyermeki szókincs vizsgálata ettől eltért, mint szóba került: sem közelebbről, sem távolabbról nem kapcsolódott a felnőtti mentális lexikonhoz. Ez a különbség ez is szóba került valószínűleg azzal magyarázható, hogy a felnőtti fonetikai/fonológiai, grammatikai rendszer koherensebb, mint a mentális lexikonként címkézett rendszer Az innáta és a maturációs elméletek szelleméből az következik a mentális lexikonra nézve, hogy számára van egy előre elrendelt hely és tartomány a nyelvi képességek rendszerében. Csak idő kérdése, hogy ez a fenntartott hely megteljen adatokkal, lexikai elemekkel, csak idő kérdése, hogy az adatok egymással kapcsolatba lépjenek, ugyancsak idő kérdése, hogy a lexikai folyamatok működésbe lépjenek. Ezen elmélet szelleméből az is fakad, hogy a felnőtti és a gyermeki mentális lexikon között nincs minőségi, csak mennyiségi különbség, amit majd a spontán növekedés megszüntet. Ez a közelítésmód a mentális lexikon ontogenezisének számtalan kérdésére nem ad választ (ezekre később visszatérünk) A behaviorista közelítések fentebbivel szöges ellentétben a környezeti hatásoknak tulajdonítják a gyújtóhatást, a környezeti hatások jelentik a fejlődés motorját A konstrukcionista keret mint ismert a belső (mentális) rendszer és a környezeti hatások dinamikus egyensúlyára való törekvést helyezi a központba. A asszimiláció és az akkomodáció a két fő magyarázó elv. A mentális lexikon alakulása, fejlődése szempontjából a szóban forgó magyarázat fontos mozzanattal járul hozzá azzal, hogy központi szerepet tulajdonít a rendszer átalakításának, átalakulásának, illetve a gyermeki rendszer-átépítési képességnek. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a konstrukcionista keret eleve feltételezi a gyermeki és felnőtti mentális lexikon különbségét, hiszen egyébként nem lenne szükség az átépítésre, illetve erre a gyermeki képességre. (Mint később látni fogjuk, a mentális lexikon átépítési képessége szemben más nyelvi szinteken működő képességekkel egész életünkön keresztül tart). 2. Kétéves kor előtt 9

10 A gyermeknyelvi szakirodalomból jól ismert egytagú megnyilatkozások (szómondatok) uralják e kor nyelvi rendszerét a nem fonetikai/fonológiai síkon. Egy-egy hangsor sokkal inkább egy helyzet ritualizált felidézése, mintsem nem lexikai jelentéssel rendelkező nyelvi entitás. E szómondatok mint ugyancsak köztudott a gyermek számára fontos és jól ismert helyzetekhez tapadnak (étkezés, személyekkel való kapcsolat, öltöztetés, saját akarat kifejezése stb.). E szómondatok, egytagú megnyilatkozások egymáshoz nem kapcsolódnak, ezért nem alkotnak valamiféle nyelvi rendszert, egymástól függetlenül kapcsolódnak mint fentebb szóba került a gyermek mindennapi életében fontos szerepet játszó helyzetekhez, szituációkhoz, eseményekhez. Ennek következménye, hogy ekkor még nem beszélhetünk gyermeknyelvi mentális lexikonról, hiszen a használt nyelvi entitások nélkülözik a szinteződést, hálózatjelleget és számos olyan vonást, amely a felnőtti mentális lexikont jellemzi. Bőséges számú magyar példával illusztrálható e korszak és ez a nyelvi helyzet, mégis Vigotszkij mára már klasszikus példáját idézzük ide: a kwa: hangsor jelentheti a (i) vízben úszó kacsát; (ii) egy pohár tejet; (iii) a pénzérme sast ábrázoló oldalát; (iv) a játékmaci szemét. Vigotszkij nyomán a gyermeknyelvi szakirodalom a lánckomplexum kifejezéssel illeti a szóban forgó jelenséget. Mind a hazai, mind a nemzetközi szakirodalom számot ad arról, hogy kezdetben a gyerek több szót ért, mint amennyit produkálni képes. E jelenséget a mentális lexi-kon épülésének szempontjából még nem sikerült megnyugtató módon értelmezni, magyarázni. 3. Kétéves kor után 3.1. Az e korú gyermekek nyelvi rendszerének egyik legfontosabb újdonsága a megelőző állapottal szemben, hogy megjelenik a lingvisztikai grammatika ennek akár a konfiguratív, akár a nem konfiguratív formája. A korai grammatika elrendeződése kezdetben a két-, később a többtagú. A kétéves gyermek érzékennyé válik a nyelvi elemek közötti sorrendre (konfiguratív nyelvek), illetve a toldalékolásra (nem konfiguratív nyelvek). A nem konfiguratív nyelvek között az agglutináló magyarban ekkor jelennek meg az első főnévi, igei toldalékok (a toldalékok megjelenése meghatározott sorrendet követ, de ezt itt nem részletezzük) Az a tény, hogy a magyar gyermeknyelvi szakirodalom nem adatolt olyan jelenséget, nem figyeltek meg olyan eseteket, hogy a magyar gyermek főnévi toldalékot illesztett volna igéhez (vagy fordítva) annak elfogadására kényszerít, hogy a gyerek már megkülönböztet igék, illetve főnevek osztályát (Gósy 2005, Lengyel 1981, Pléh 2006). Megjelenik tehát a mentális lexikon egyik elengedhetetlen feltétele a nyelvi entitások rendszerezése. Elkülönül egymástól (minimumként) az igék és a főnevek osztálya. A gyermeki mentális lexikon úgy gyarapodik, hogy az újabb ige az igék, az újabb főnév a főnevek osztályához csatlakozik (figyelmen kívül hagyjuk egyfelől a más szóosztályokat, másfelől azt, hogy a lexikai elemek között nem csak grammatikai kapcsolat létezik). A szóosztályok szerinti tárolás a szintezés, rendszerezés műveletek elvégezni tudásáról vall. A szintezés, rendszerezés azáltal is erősödik, hogy még a 10 2ff7e9595c